A tápanyag-gazdálkodás és vízgazdálkodás összefüggései, cél a vízhasznosítás növelése

Az idei év tavasza ellentmondásosan alakult. Az ország egyes részein belvíz más részein a szárazság okozott problémát. Voltak olyan térségek ahol március elejétől május elejéig nem hullott csapadék, mely a talaj nedvességtartalmának jelentős csökkenését okozta, különösen a későn elmunkált szántásokban.

A talaj nedvességtartalma fontos tápanyagfelvételt szabályozó tényező. Ha kevés a nedvesség a talajban, vagy túl sok és ezért a talaj hideg, akkor a víz nehezen mozog, így az oldott formában jelen lévő ionok (tápelemek) sem jutnak el megfelelő mennyiségben, illetve időben a gyökér felszívási zónájához. Sőt a nedvességtartalmát folyamatosan vesztő talajban mérséklődik a gyökerek növekedése, azok nem jutnak el a vizet és tápanyagot is tartalmazó mélyebb rétegekbe, így csökken a tápanyag- és vízfelvétel, a gyökerek előbb utóbb kimerítik az adott talajréteg tápanyagraktárait. Ennek eredményeképp csökken a szervesanyag-termelés, így a hozam is.

A modern, tudományosan megalapozott és a gyakorlatban kipróbált szaktanácsadási rendszerek a harmonikus növénytáplálásra teszik a hangsúlyt. Az elmúlt évek rámutattak arra, hogy a száraz évek számának növekedésével növényeinknek takarékosabban kell bánni a talajban levő vízzel. Ha a talajoldat tápelem koncentrációja alacsony, több vizet kell felvenniük és elpárologtatni a megfelelő tápelem-mennyiség felvételéhez. A víz előbb fogy el a talajból, és ha nem érkezik időben csapadék, a növények alsó levelei idejekorán sárgulnak, elszáradnak, ami termésveszteséghez vezet. A jól táplált növények ráadásul gyorsabban növekednek, talajborításukkal csökkenthetik az evaporáció mértékét is, ami ismét vízmegtakarítást eredményezhet.

Szántóföldi és kertészeti kultúráink aszályos időszakban hatékonyan táplálhatók levéltrágyákkal, csökkentve ezzel az aszály stressz okozta víz- és tápanyaghiányt. Növényeink homeosztázisa nitrogén és növénytől függően mikroelemek kijuttatásával később borul fel, amivel időt nyerhetünk akár a következő csapadék megérkezéséig.

A tápelemek közül a foszfor az, melynek felvétele a leglátványosabban csökken a száradó talajokban. Ennek egyik oka az, hogy a foszfor nagyobb mennyiségben a talaj felső rétegében található meg, mely réteg aszályosabb időszakban a leghamarabb szárad ki. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a növények foszfortartalma normális vízellátás mellett jóval nagyobb, mint szárazabb időszakokban. Ezért javasolt szántóföldi és kertészeti kultúrák nagy részénél az őszi NPK alaptrágyázással a foszfor és kálium tápelemek kijuttatása. A megfelelő mennyiségben kijuttatott kálium a növények vízháztartásának szabályozásán át csökkenti a párologtatás intenzitását, ugyanakkor növeli a gyökerek vízfelvevő képességét. Fontos hogy a műtrágyák vízoldékony formában tartalmazzák a kijuttatott tápelemeket. a talajba kerülve még alacsony nedvességtartalom mellett is gyorsan oldódjanak.

A szilárd készítményekkel szemben a folyékony talajtrágyák használata perspektivikus, hiszen oldódásukhoz nincs szükség plusz nedvességre. A nitrogéntáplálásban így lehetőségünk van folyékony készítmények használatára is például a Nitrosol 30% N (ammónium-nitrát és karbamid 1:1 arányú gyári meleg eljárással készített valódi vizes oldata). A szilárd készítményekkel szemben nagy előnye, hogy nem kell plusz nedvesség az oldódáshoz. Fejtrágyázás esetén kevés bemosó csapadék esetén jobb hatékonysággal rendelkezik, mint a szilárd formulák, amely a száraz vagy aszályos évjáratokban nagyon sokat számíthat.

Ma egyre gyakrabban használunk mikrogranulált vagy kompaktált starter műtrágyákat. Ezek a készítmények szilárd és folyékony formában is rendelkezésre állnak, jobb gyökeresedést és a kezdeti gyors fejlődési erélyt biztosítva kultúráinknak.

Saját kísérleti tapasztalataink rámutattak arra, hogy:

• közepes és gyenge tápanyag ellátottságú talajokon semmiképpen ne hagyjuk el az őszi PK alapműtrágyázást!

• A növényvédelmi munkákkal egy időben elvégzett nitrogén- (esetleg NPK) és mikroelem lombtrágyázás - akár több alkalommal - hatékony és olcsó eszköze a termésbiztonságnak-különösen aszályos évjáratokban.

• a startertrágyázott kultúrákban a gyökértömeg nagyobb, mélyebbre hatol a talajban, ezért ezeknek a növényeknek az aszálytűrésük, toleranciájuk sokkal jobb!

 

 A táblázatból látható, hogy a 2012-es kifejezetten aszályos évben az ország több pontjában található nagyüzemi kísérleteink igazolták a fent is felsoroltakat, azaz, hogy a foszforral és káliummal megfelelően ellátott kultúrák nagyobb, jobb termést hoznak még akkor is, ha a termesztési körülmények valamely aspektusa (pl. vízkészlet) messze áll az optimális tartománytól.